„Ziggy Pop?..mindegy, már úgyis meghalt” – hangzott el valami hasonló még 1996-ban a kultikus Trainspottingban, de persze ikonunk még mindig él és virul, és milyen jól teszi! Négy év után pedig hazánkba is visszatért Iggy Pop, és egy zseniális bulit adott a közel teltházas veszprémi Gyárkert Kultúrparkban.
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik kiemelt helyszíne az idén startolt Gyárkert KultúrPark, ahova szép számmal érkeznek nemzetközi előadók: a nyár folyamán már a Morcheeba, Steve Aoki vagy a Papa Roach is tiszteletét tette, hogy csak pár nevet említsünk a sok közül, az egyik legjobban várt bulira pedig vasárnap került sor, amikor is maga a punk keresztapja látogatott a királynék városába.
Az új helyszín amellett, hogy gyakorlatilag a város szívében van, és baromi könnyű megközelíteni, bentről is kifejezetten hangulatos, a színpad mindenhonnan jól látható, és szerencsére a délután már egyre érő zuhé is még pont jókor, a kiírt kezdés előtt jó másfél órával szakadt le, hogy aztán már derült ég alatt léphessen előzenekar és különösebb cécó nélkül az 1947-es születésű James Newell Osterberg Jr. a színpadra.
A remekül kialakított helyszínen egy hétfős brigád – két gitáros, két fúvós, egy dobos, egy billentyűs és egy basszusgitáros – kísérte őt, természetesen maximális profizmussal. Azt mondjuk sosem értettem, hogy lehet nyugiban, egy helyben állva végigjátszani ezeket a nyers őserőtől fűtött dalokat – még ha a jelenlegi hangszerelés azért indokolta is valamelyest a dolgot –, de hát még Josh Homme is szépen a háttérben tudott maradni a mester árnyékában, amikor a 2018-as CalJamen szerencsém lehetett a Post Pop Depressionhöz, úgyhogy egy szavunk nem lehet az amúgy tényleg vérprofi kísérőzenészekre.
Ez utóbbi formáció is jól jelzi amúgy, hogy Pop annak ellenére sem az, aki megülne csak a Stooges-slágereken, hogy ennek a koncertnek a gerincét is a punkbandával közös dalai adták, de a jelenlegi turné apropója egyébként az év elején megjelent 19. szólólemeze, az Every Loser, amit nem véletlen tartanak sokan Iggy egyik legjobb anyagának. A korongról két dal – a Modern Day Ripoff és a záró etűdként funkcionáló zúzda, a Frenzy – került elő Veszprémben, melyeket többek közt azzal a Duff McKagannel jegyez az énekes, akinek tolmácsolásában épp nemrég hallhattuk a budapesti Guns koncerten az itt is előadott T.V. Eye-t.
Ugyan Iggy se lesz már fiatalabb, a bőre rendesen meg van nyúlva, és nyilván ismert egészségügyi problémái se tűntek el, mégis még mindig csak úgy árad belőle az energia, és nem igazán tudnám elképzelni nyakig begombolkozva, visszafogottan szvinget énekelni. Nem véletlen kapta titulusát, és nem mintha bármit is bizonyítania kellene, de 76 évesen is ugyanaz a félmeztelen punk istenség a színpadon, akitől mindig élmény hallani egy Lust For Life-ot, egy I Wanna Be Your Dogot vagy egy Raw Powert.
Persze nem a világ leghosszabb dalairól beszélünk, és szívesen buliztam volna még egy kicsit a punk nagyfaterral, mégse volt hiányérzet ezen az estén, ahova összesen 17 dal jutott, egy prímán összeállított setlisttel, és persze egy nagybetűs Iggy Poppal, aki jól láthatóan még mindig élte és élvezte a színpadot, mi közben jellegzetes hangja mit sem kopott. Ismét egy baromi erős nyarunk van koncertek szempontjából, aminek mindenképp egyik csúcspontja volt ez a veszprémi este.
A koncerten elhangzott dalok:
Rune
Five Foot One
T.V. Eye
Modern Day Rip Off
Raw Power
Gimme Danger
The Passenger
Lust For Life
The Endless Sea
Death Trip
I’m Sick Of You
I Wanna Be Your Dog
Search And Destroy
Ráadás:
Mass Production
Down On The Street
Loose
Frenzy
Szöveg, fotók: Máté Évi
