Egyebek mellett a közgyűjtemények olvasást és szövegértést fejlesztő lehetőségeiről, a látogatókat segítő szövegek szabályrendszeréről és kipróbált múzeumpedagógiai példákról tanácskoznak Szentendrén hétfőn és kedden az ötödik országos múzeumpedagógia konferencián. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) Múzeumi Oktatási és Képzési Központja (MOKK) által indított és hamarosan lezáruló Múzeumok Mindenkinek Programról szólva Cseri Miklós, az SZNM főigazgatója kiemelte: a magyar múzeumi élet egyik legnagyobb szabású európai uniós pályázatáról van szó, melyhez mintegy 440 millió forintos támogatást nyertek.
A főigazgató elmondta: a kétnapos konferencia tematikája rendkívül aktuális kultúrafinanszírozási és szakmai tekintetben is. „A szféra működőképességéhez elengedhetetlen új módszerek, új kilábalási lehetősége megtalálása” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a mostani tanácskozás központi témája, hogy az online, az offline és a nyomtatott eszközök miképp hasznosíthatók a múzeum számára például a múzeum és a közönség közötti interaktív kapcsolatban. Káldy Mária, a MOKK igazgatója szólt arról is, hogy a rendezvényen mintegy 130-an vesznek részt. A konferencián szó lesz a közgyűjtemények szerepéről a fiatalok olvasás- és szövegértésének fejlesztésében, valamint a „finn csodáról”, emellett szóba kerülnek a múzeumok kiadási stratégiái is. A résztvevők számtalan jó múzeumi gyakorlattal ismerkedhetnek meg a tanácskozás során – tette hozzá. Az igazgató az MTI-nek elmondta, hogy bár a magyar múzeumpedagógia újabb reneszánsza 2000-ben indult, Magyarországon a pedagógiai módszerek alkalmazása a múzeumokban már a 19. század végén megjelent. A skanzenben már 1975-ben elindult egy ilyen program, és a múzeumpedagógiának a nyolcvanas évekig nagy felfutása volt országosan, ekkor azonban a gazdasági helyzet miatt a háttérbe szorult. A rendszerváltás tovább mélyítette a bajokat: megszűnt a múzeumpedagógia mint önálló tevékenység – idézte fel az előzményeket.
A reneszánsz 2000-ben kezdődött, 2008-tól pedig az uniós pályázatoknak köszönhetően további lendületet kapott az ágazat: jelentős képzési folyamat indult el, a tartalomfejlesztésre is nagy hangsúly helyeztek. Megindult az infrastruktúrafejlesztés is, aminek köszönhetően például újra létrejöhettek oktatótermek.
A múzeumpedagógia jövőbeni irányairól, feladatairól és lehetőségeiről szólva Káldy Mária elmondta: hozzá kell járulnia a jövő közönségének kineveléséhez, de a felnőttek és az idősebb generációk képzése is fontos, az oktatás területén pedig az egész napos iskola, valamint a közösségi szolgálat bevezetése új perspektívát nyit a múzeumpedagógia számára, az iskolák „felfedezhetik”, hogy mire használhatják a múzeumot. ( MTI )