A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nyolc művészeti tagozatának közös, kétnapos tanácskozása kezdődött hétfőn Paradigmák a művészetben címmel Budapesten. A konferenciát megnyitó előadásában Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) docense elmondta: a paradigma olyan fogalom, amelyre a természettudományok történeti vizsgálódása során sokszor eltérő értelemben használatos dologként kell tekinteni, például a filozófiai koncepció gyártásakor. Hozzátette, hogy a paradigma-elmélet tudós közösségeket feltételez, együttműködést, közös célmeghatározást, módszert, eljárásokat, illetve közös szókészletet, legalább időszakosan. Mivel a művészetben ez a fajta közösségiség többek között az egyedi eljárások miatt is háttérbe szorulhat, így a paradigma fogalma alapvetően nem az alkotóművészetekre van kitalálva. Kucsera Tamás szólt arról is, hogy laikus és nem laikus célzatú szövegekben a paradigma fogalom a stílus, az iskola, a műfaj, az irányzat, a generáció, a korszellem, a kánon, a filozófia és az ideológia szinonimájaként szerepelhet.

C

Hétfőn mások mellett Voigt Vilmos nyugalmazott egyetemi tanár A magyar népköltészet, mint a nemzeti kultúra egyik paradigmája címmel, míg Márkus Béla irodalomtörténész A magyar irodalmi szemlélet megváltoztatásának szándékai és példái a hazai és a határon túli irodalomban címmel tart előadást. Olsvay Endre zeneszerző, az MMA rendes tagja arra keresi a választ, miként értelmezhető a paradigma a zene területén, Kodolányi Gyula költő, író, az MMA rendes tagja pedig Tamási Áron világának metafizikai teljességéről beszél a hallgatóságnak. Kedden a többi között Szekfü András filmtörténész Paradigmák a magyar dokumentumfilmben 1935-től napjainkig, Terényi Ede zeneszerző, zenetörténész, az MMA rendes tagja A zene három valósága címmel tart előadást. Iancu Laura néprajzkutató, költő, az MMA rendes tagja a hagyományos világkép egyetemes jegyeiről, Szigethy Gábor író, rendező az elmúlt harminc év színházművészetéről szól a résztvevőknek. ( MTI )