Johannes Brahmsra emlékezik születésének 180. évfordulója alkalmából a Nemzeti Filharmonikusok négy hangversenyen, amelyeken a német romantikus zeneszerző szinte valamennyi szimfonikus alkotása elhangzik. A december 11-i első koncerten a híres kettősverseny (hegedű és cselló) is megszólal Kocsis Zoltán vezényletével. Az est két szólistája Baráti Kristóf hegedű- és Perényi Miklós gordonkaművész. Az 1880-as évek végén Brahmsot (1833-1897) három alkotói terület foglalkoztatta: a zenekar, a hegedű és a cselló. Erről tanúskodnak az 1885 és 1887 között közvetlenül egymás után keletkezett művek, majd megírta mintegy „összefoglalásként” az a-moll kettősversenyt (op. 102) – közölte az MTI-vel Bukta Julianna sajtómenedzser.
Az estét nyitó Akadémiai ünnepi nyitány abból az alkalomból született, hogy Brahmsot díszdoktorrá avatta a Breslaui (ma Wroclaw) Egyetem, a mester ezzel köszönte meg a nemes gesztust. A koncert második felében elhangzó I. szimfónia megírására viszonylag későn határozta el magát a zeneszerző, sokáig is dolgozott rajta – előtte alkotott ugyan két szimfónia méretű és jellegű művet, a két szerenádot, de ezeket nem engedte a szimfóniák közé sorolni. „Sosem fogok szimfóniát írni! El sem tudod képzelni, milyen érzés az, amikor az ember mögött egy Beethoven menetel” – írta egy barátjának. Végül mégis megkomponálta az I. szimfóniát, amely a négy közül talán a legnagyobb vállalkozás, a kortársak Beethoven tízedikjének is nevezték, mert az első tétel némelyik vonása a Sors-szimfóniára utal, a negyedik tételben pedig az Örömóda dallamával rokon, széles melódiát bont ki a zeneszerző. ( MTI )