A kortárs magyar opera felé való nyitás jegyében Dubrovay László és Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzők egy-egy kisoperáját tűzi műsorra a Budapesti Operettszínház. A Váltságdíj és a Nárcisz és Echo egy estébe összevont előadása a remények szerint több évadon át színpadon maradhat az április 17-i bemutató után.Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház főigazgatója egy, a kortárs hazai operáról szóló hétfői sajtóbeszélgetésen kifejtette: a legfontosabb az lenne, hogy a fiatalokat meg tudják szólítani, ezért beszélgetésekkel egybekötött ifjúsági előadásokat is terveznek a két darabból.
A főigazgató kiemelte: a kortárs operáknál a rendező személye sokkal fontosabb, mint a klasszikus operák esetében. „Ha Verdi Traviatáját egy tehetségtelen rendező állítja színpadra, az akkor is működik. De egy kortárs opera, ha nincs hangról-hangra gyönyörűen kidolgozva a rendező által, akkor nem tud hatni. Csodálatos rejtvényfejtés ez” – fogalmazott Kerényi Miklós Gábor. A „férfiak célkeresztben” mottóval előadott két kisopera Nádasdy Kálmán-díjas rendezője, Somogyi Szilárd izgalmas előadást ígér az Operettszínház Raktárszínházában. Mint mondta, a kisebb tér intimitást kölcsönöz az előadásnak, ami a színészektől is „őszintébb” játékot követel. A két mű összekapcsolt előadása kapcsán kitért a változó díszletekre is: a Váltságdíj realisztikusabb környezete után a színpadkép szürreális irányba mozdul Nárcisz és Echo történetével. „Operettet, operát azért jó rendezni, mert a zeneszerző odaáll a rendező mögé, és zenéjével feltölti a darabot drámai hatással és érzelmekkel. A darab így elkezdi magát is rendezni” – mondta Somogyi Szilárd, hozzátéve: mindent elkövetnek azért, hogy a két mű fogyasztható, élvezetes legyen mindenki számára. Dubrovay László zeneszerző, az 1992-ben készült Váltságdíj alkotója elmondta: egy fúvószenekari átiratot már írt a kisoperából, de színpadon most játsszák majd először, teljes zenekarral pedig a miskolci operafesztiválon mutatják be június 19-én. Kifejtette: az opera műfaja az elmúlt 80-90 évben olyan irányban fejlődött, hogy eltűnt a zenéből a dallam, a harmónia, nincsenek már igazán áriák, duettek, kvartettek. Úgy vélte, vissza kell térni a mások mellett Puccini és Verdi képviselte klasszikus vonalhoz, ezzel együtt azonban mindazokat a zenei és hangszertechnikai újításokat is be kell építeni a kortárs operába, amelyeket a 20. század második fele produkált. Vidovszky László zeneszerző, a Nárcisz és Echo (1980-81) című kisopera alkotója elmondta: a mű Bódy Gábor Nárcisz és Psyché című filmjének általa írt zenéjéhez nyúl vissza, és a mitológiai történet mellett több zenei stílusra is épít. Úgy vélte: az opera és operett a legtöbb, amit Európa a világszínházhoz hozzáadott, rendkívüli értéket képvisel. Kifejtette azt is, hogy egy mű az újabb és újabb rendezéseivel, bemutatóival jelentősen gazdagodik, hiszen ezzel folyamatosan új értelmezési tartományok nyílhatnak meg.
( MTI )