október 16, 2013 0

Szilasi László és Varga Mátyás kapta a Déry-díjat

By in Hírek

Szilasi László író és Varga Mátyás költő kapta a Déry-díjat – tájékoztatta az MTI-t a Déry Tibor Alapítvány szerdán. A Déry-díjat Déry Tibor író feleségének végakarata szerint az irodalmi élet kimagasló alkotói kaphatják. Az özvegy a családi vagyont a magyar államra hagyta azzal a kikötéssel, hogy a kamatokból finanszírozzák az elismerést – olvasható a közleményben. A kedden átadott díjról kuratórium döntött, amelynek elnöke Závada Pál író, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály irodalomtörténész, Keresztesi József kritikus, író és Lator László költő, író, műfordító. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át, azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepel Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza.

dery-dij

Szilasi László irodalomtörténész, egyetemi tanár, író 1964-ben született Békéscsabán. A szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar nyelv és irodalom szakon. Megalapította a Pompeji című negyedévente megjelenő irodalmi, művészeti, bölcseleti lapot, amelynek megszűnéséig, 1998-ig szerkesztője volt. A József Attila Kör könyvsorozatában jelent meg Miért engedjük át az ácsnak az építkezés örömét című, Bródy-díjas esszékönyve, majd a Hárs Endrével közösen írt Lassú olvasás című tanulmánykötete. Kanetti Norbert álnéven jelentette meg első elbeszéléseit. 1989-től a Szegedi Egyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszékén a régi magyar próza és költészet történetével foglalkozik. Második esszé- és tanulmánykötete A Kopereczky-effektus címen jelent meg. Első önálló regénye, a Szentek hárfája elnyerte a Rotary Irodalmi Díjat 2010-ben.
Varga Mátyás költő, bencés szerzetes, tanár 1963-ban született Zalaegerszegen. Húszévesen kezdte el teológiai tanulmányait Pannonhalmán, ezután az ELTE magyar-francia szakos hallgatója lett. Az 1990-es évektől kezdett publikálni esszéket, kritikákat és verseket; rendszeresen fordít francia költőket. 1993-tól az újrainduló Pannonhalmi Szemle szerkesztője. Első kötete Barlangrajz címmel 1995-ben jelent meg magyarul, majd három év múlva franciául. Ezt tizenegy év elteltével követte újabb verseskötet. Közben két esszégyűjteményt (Kint és bent, 2005; Nyitott rítusok, 2008) publikált. Írásainak jelentős része foglalkozik a kortárs képzőművészet, színház, táncszínház kérdéseivel. 2003-tól a Pannonhalmi Bencés Főapátság kulturális igazgatója, az Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál elindítója. 2004-től a Bencés Kiadó ügyvezetője, a Napjaink Teológiája sorozat szerkesztője. Hallásgyakorlatok című kötete 2009-ben jelent meg a Magvető Kiadónál, ezt követte 2011-ben ugyanott a Parsifal, parsifal, majd idén ősszel a Hajnali 3. ( MTI )

Tags: , , , , , , , , ,

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.